MAHA MAITRI

Buddhista Közösség és Konzultációs Szolgálat

A közösség nevének jelentése : EGYETEMES SZERETET

A név jelentése nem csupán érzelmi töltést hordoz, de az igazi megismerés egység élményére utal.

A Közösség a teljes buddhista hagyományt figyelembe veszi, szertartásrendjében és a szellemi értékek átadását illetően az 

ÁRYA MAITREYA MANDALA RENDI  vonalát követi .

A Közösség célja : A Dharma gyakorlati megvalósítása , a Buddha tanítása, mint életút.

A Közösség tagja lehet az : aki elmúlt 19 éves, a próbaidőt vagy tanulmányi időt letöltötte és

nyilvános szertartás keretében oltalomért folyamodott a Buddhához , Dharmához és a Szanghához, megfogadta az öt Sílát , a Megvilágosult híveitől elvárt erkölcsi elvek betartását ,és bodhiszattva fogadalmat tett.

A Közösség pártoló tagja lehet az: aki a közösség célkitűzéseivel egyetért, azt támogatja ,de nem kívánja magát vallási szempontból elkötelezni !

Feladatunknak tekintjük, hogy a komolyan és önként hozzánk közelítőknek követhető utat mutassunk ! A Közösség számára nem keresünk tagokat , de szellemi otthont kívánunk nyújtani mindazoknak , akik tudást, szeretetet és világosságot keresnek.

A Konzultációs Szolgálat feladata : a hatékony kapcsolattartás megszervezése ,

a nincstelenek, betegségben szenvedők és idősek támogatása .Felkérésre, előadások szervezése, nyilvános szertartás végzése és ravatalnál a halott búcsúztatás ellátása.

Kiemelten fontos feladata: Buddhista lelki gondozói és tanácsadói szolgálatot végezni és az egyéni meditációs képzést hatékonnyá tenni .

A Közösség kifejezi együttműködési szándékát a más buddhista és történelmi egyházakkal és azok képviselőivel önmagunk és a világ jobb megismerése, fejlődése érdekében.

Mivel bárhol történik valami a világban, annak visszahatásai máshol is érezhetők, a példátlan szellemi és fizikai környezetrombolás korszakában a kreatív erőfeszítések egyesítésének lehetőségét szem előtt tartva, részt vállalunk a közös feladatok megoldásában.

A bizonytalanság, a fenyegetően közelgő végveszély és a metafizikai szorongások érzete, olyan merész , újszerű, egyéni kezdeményezéseket követel, amelyek egészséges egyensúlyt teremtenek az ellentétes érdekek között és az emberi létnek értelmét és mélységét visszaállítják.

 

 Maha Maitri

Buddhistische Gemeinschaft und Konsultationsdienst Gündungsurkunde

Die Bedeutung des Namens der Gemeinschaft :

UNIVERSALE LIEBE

Die Bedeutung des Namens trägt nicht nur einen emotionalan Inhalt , sondern weist das Erlebnis der Einheitdurch wahre Erkentnisse hin .Die Gemeinschagt zieht die ganze buddhistische Tradition in Betracht ,und befolgt bezüglich der Liturgie und der Übergabe der geistigen Wertedie Linien des

Ordens Arya Maitreya Mandala .

Das Ziel der Gemeinschaft : Die praktische Verwirklichung der Lehre , Buddhas Lehre als Lebensweg .Gemeinschaftsmittglied kann sein : der über 19 Jahre alt ist ,die Probezeit oder das Studium beendet hatte , bei der öffentlichen Liturgie Buddha Dharma und Sangha um Gnade angesucht hatte , ide Fünf Sílas ,die moralischen Prinzipien deren Annahme von den Anhängern des Erleuchteten erwartet wird , befolgt und ein Bodhisattva -Gehübde abgelegt hatte .

Beistandsmitglied der Gemeinschaft kann sein : wer mit der Zielsetzung der Geminschaft einverstanden ist , sie unterstüt , aber sich nicht religiös engagieren möchte . Unsere Aufgabe ist , denen ,die sich uns Freiwillig und ernsthaft nähren , einen befolgbaren Weg zu Zeigen . Für die Geminschaft suchen wir keine Mitgilieder , aber wir möchten all denen ein geistiges Zuhause bieten ,die Wissen , Liebe und Licht suchen .

( Die Geminschaft übt keine missionäre Tätigkeit aus . )

Die Aufgaben des Konsultationsdienstes sind : wirksamer Kontakte zu organisieren , die Besitzlosen , Kranken und Alten zu unterstüzen . Nach Bedarf würden wir Vorträge organisieren , öffentliche Liturgie n Führen und bei Bestattungen die Abgeschiedenen auf den letzten Weg Begleiten .

Besonders wichtige Aufgaben sind : Buddhistischen Seelensorge und Beratung aus zu führen und die Ausbildung zur individuellen Meditation wirksamer zu machen . Die Gemeinschaft drükt ihre Bereitschaft zur Zusammenarbeit mit anderen buddhistischen und historischen Kirchen und mit ihnen Vertretern aus , um Interesse der besseren Erkenntnis und Entwicklung der Welt und uns selber .

Im Zeitalter ser beispiellosen geistigen und physischen Umweltzerstörung wollen wir mit Berücksichtigung der Möglichkeit der Vereinigung alter kreativen Austreugungen unser Anteil in der Lösung der gemeinsamen Aufgaben haben . Die Unsicherheit , die bedrohende Nähe einer Endgefahr und das Gefühle metaphysischer Ängste verlangen solche mutige , neuartige induviduelle Initiationen,die zwischen den entgegensetzten Interessen ein gesundes Gleichgewicht schaffen , und den Sinn und die Tiefe der menschlichen Existebónz wieder herstellen .

Das ist der Weg unserer inneren Schöpfungskräfte .

MANGALAM

 
 

A TEST GYAKORLÁSA

A leborulás, mint aktív meditáció.

1, 3 vagy108 leborulást végzünk, mielőtt helyet foglalunk a szertartásra kijelölt teremben, vagy állómeghajlást is végezhetünk.

Szimbolikus jelentése:Tiszteletadás a megvilágosodott tudat, eredeti igaz természetünk előtt és felébredettek előtt, akik az utat előttünk járták.

A leborulást egy meghajlás előzi meg, amivel tiszteletünket fejezzük ki a hely előtt, ahol a gyakorlást végezzük.

Kiindulási helyzet:

Álló-helyzetben, kezünket összetéve, a tenyerek egymással szemben, a szívünk előtt.

Az álló helyzetből letérdelünk, és a felső-testünkkel előrehajlunk, a homlok a földet érinti.

A kezek, a fej mellett, tenyérrel lefelé fordítva, majd felajánlásunk jelképeként felfelé fordítjuk, rövid ideig ebben a helyzetben maradunk, fel állunk és a kezek ismét a szív elé kerülnek egymás felé fordított tenyérrel. Az utolsó leborulás után ismét meghajlást végzünk, gyakorlásunk minden érdeméről lemondva.

 

A SZÓ GYAKORLÁSA

Közös mantra-vibrációt végzünk!A közös mantra ismétlés, összehangolja a tudat működést, az éberséget szinten tartja és feloldja, a szeparált én-tudatot, az egyetemes hangvibrációban.

Ezek a szakrális hangok, eredeti szanszkrit, mantrák és dháranik, amelyeket a meditációs tapasztalat felidézéséhez és a rejtett tudás hordozójaként használunk, illetve páli nyelvű emlékeztetők a tanítások legfontosabb részeiről.

  

 A TUDAT GYAKORLÁSA

A tudat nyughatatlansága csak nyugalmi helyzetben észlelhető és befolyásolható, és

az uralom ebben a belső csendben valósulhat meg, amit aztán képesek vagyunk

kiterjeszteni valamennyi élet területünkre. Az ülőmeditáció, az alkalmas helyen, és

alkalmas időben, megfelelő rendszerességgel végzett gyakorlást tesz lehetővé.

Minden mozgásban és állandó változásban van a tudatlanság, vágyakozás és

ellenszenv örvényében. Először észlelnünk kell ezt, aztán hagyni, lelassulni, majd az

irányításához szükséges erőket megszerezni, hogy felismerhetővé váljon, hogy a forrása önmagunkban van.

A test, a szó és a szellem működésének elcsendesítése, és felajánlása a felébredés, és valamennyi lény megszabadítása érdekében. Ez a megvilágosodás magvának elültetése, Ennek a szándéknak felidézése és megerősítése a bódhi-csitta, a megvilágosodás csírájának ápolása. A teljes létünk erre szentelésének gesztusa, a bodhiszattva fogadalom. A fogadalmunk megerősítése az elkülönült én tudat feloldásának biztosítéka.

A meditáció időtartama nem meghatározott, de célszerű naponta öt lehetőség

biztosítása. Az első a kora reggeli órákban, az utolsó késő esti időpontban szükséges. Így egy kedvező tudati alaphangoltságot érünk el, ami biztosítja a tudati éberséget.

A meditációs ülést a test teljes átlazításával kezdjük, a fej, a nyak, a vállak, a törzs és a gerincet, kilazítjuk, a csípő, térd és boka izületeket előkészítjük. Az ülésmódnak leginkább a lótusz, és a fél-lótusz ülés alkalmas. Ha ezt valami akadályozza, akkor az egyenes gerinccel, szabályosan végrehajtott ülésmód is megfelelő, szilárd kényelmes ülőhelyen.

Az ülőmeditáció testtartása:

Laza, egyenes tartás, a szem negyvenöt-fokos szögben magunk elé tekint, félig -lehunyt szempillával.

A látás a valósághatáron élesítve, kezünk dhyána - tartásban van, a köldök magasságában. A légzés kiegyensúlyozott és lassú, de nincs mesterkélten szabályozva.

Ha bármilyen okból kényelmetlenül érezzük magunkat ebben a testhelyzetben,

akkor lassú mozgással felállunk, és egy meghajlást végzünk.

Maradjunk állva addig, míg szükségesnek látjuk.

Nem az a cél, hogy a meditáció helyett saját testiségünk kösse le a tudatunk tevékenységét.

Hosszabb meditációs szakaszok között célszerű sétáló meditáció beiktatása.

 

A KONZULTÁCIÓ

Ez egy négyszemközti gyakorlat, amely beszélgetés, vagy kérdés-felelet formájában történik, és a tudati tisztaság felmérésére, cselekvőképességünk szilárdságának javítására használjuk.

A feladat a tanítvány részére: az ellentétekben gondolkodás és annak meghaladása, a nem belenyugvás a válaszba.

A mester feladata a szeretettel teli provokáció, hogy a csendet próbára tegye.

Ha nincsenek kérdések, akkor sincs a helyzet megoldva.

Tovább kell lépni, dimenziót kell válltani! A kulcs a váltásban van nem a csendben.

A hétköznapi tudat és a lényegre felébredő tudatlanság, nem különbözik a megvilágosodástól.

Nem a világot, vagy önmagunkat kell megváltoztatni, hanem a viszonyulásunk minőségét mindkettőhöz!

 

A PUDZSA

A szertartás az a rituális cselekmény, amelynek révén egy eszme, jelkép, érzés

egységet alkotva, a teremtő erőket élővé és hatékonnyá teszi.

Azok a jel-képek amelyeket a szertartás során használunk, egy szellemi út során felhalmozódott, természetes  tapasztalás gyöngyszemei.

 

A szertartás ismerete,  a megvalósítás kulcsa.

A szellemi háttérnek és a meditációs tapasztalatok lényeges elemeinek szintézise.

 

Nem maga a megvalósítás , de a nem leírható valóság megközelítésének lenyomata.

Eszközként bevonva a gondolat, a szó és a test képességeit , hívó mantrákba sűrítve a megvalósítás módszereit , és  az öt elem áldozati felajánlásával a legmagasabb tudat anyagi létezésbe történő alászállásának misztériumát ismételjük meg általa.

 

Teremtés és visszavonás energia vibrációjában nyilvánul meg a tudat saját tündöklése.

Ez a szertartás lényege : létre hozni és feloldani a tudati  kötelékeket az átélés szintjén !

Ez a viszonylagos szabadságból származó teljes felszabadulás útja.

Ugyanakkor az erkölcsi szabályokhoz és szertartásokhoz való kötődés a legnagyobb akadályok közé tartozik a szabaduláshoz vezető úton.

A megszokásból, kényszerből végzett szertartás haszontalan akadállyá válik.

Azonban a tudatosan, értelmének teljes megragadásával végzett , és megismételt cselekmények sora -  a megvalósítás reintegrációjának ritusa. Így rendkívüli lehetőség!

 

A szertartás elemei :    Prapatti - leborulás

                                   Mantra  - teremtő hangvibráció

                                   Mudra - kézmozdulatok 

            Rituális eszközök: Oltár emelvény, Szobor, Kép

                                         Gyertyák, Áldozati edények

            Hangkeltő eszközök: Gong, Csengetyü ,Zengő edény, Dob    

 

Ezek használata, irányzatonként és koronként különböző.

 

A képmás vagy szobor a bennünk levő buddha természetre emlékeztet bennünket.

Ez az, ami előtt a leborulás történik. Önmagunk megvalósításra váró legmagasabb szellemi lehetősége előtt.

A győzelem azé, aki jobban szeret, aki közelebb van léte centrumához, aki fel tudja oldani elhatárolt énségének korlátait. Ennek dramatizált formája a Pújá.

Tűz áldozat : aminek végrehajtásával, aki áthevül a Maití tüzének lángjában, az képessé válik világító fáklyaként mutatni a lények számára az utat , amely a nem-tudás éjszakájából kivezet.

 Elvonulási napirend:

Napkelte előtt, reggel 5-kor a gyakorlók fölkelnek, megmosakszanak, s magukra öltik a ruhájukat.

Felkeresik a közös szertartás termet.  A padlón térdelve,  a Buddha-kép előtti oltáron gyertyákat v. füstölő rudacskákat gyújtanak. Háromszor földig hajolnak, leülnek.

Ezután énekelve köszöntik Buddhát a dharmát és a szanghát, buddhista szövegeket kántálnak. Az ének után az érdemeiket átruházzák az összes élőlényre. 

Elmélyült medítáció után elhagyják a  közös szertartás termet és sétáló meditációt tartanak. Kettesével mennek, s megvallják egymásnak, hogy mit vétettek a rendi fegyelem ellen. Visszatérve leteszik felső ruhájukat és lepihennek. Napkelte után ismét felöltöznek és elkészítik az étküket 7 óra tájt megreggeliznek. Étkezés után áldást mondanak.

Negyed kilenckor gongszó hívja őket a reggeli kántálásra a közös terembe. Az idősebbek a fiatalok előtt ülnek, arccal az oltár felé. Fél kilenckor belép a terembe a közösség vezetője és Buddha oltárán gyertyákat és füstölő rudacskákat gyújt, közben valamennyien háromszoros leborulást végeznek. Azután köszöntő énekeket és szútrákat énekelnek.

9 óra tájban a közösség vezetője részleteket mond a rendi szabályzatból és tanításból.

Fél óra múlva elhagyják a helyiséget, a szobájukba mennek mennek, tanulmányokat végeznek és felkészülnek az esti tanításra.

Tizenegy és féltizenkettő között kezdik a fő étkezést a frissen készített ételből.

Pihenés után fél ötig olvasnak, megfürdenek és pihennek.

Hatkor a gongszó újra a közösségi terembe szólítja őket. Kettesével mennek és,  közben megvallják egymásnak a szabályzat ellen reggel óta elkövetett vétkeiket.

Az esti áhítat ismét különböző szútrák énekléséből és érdemeik minden élőlényre átruházásából áll. Kb. 3/4 óra múlva visszatérnek a szobájukba.

Fél 8-tól fél 10-ig tart az esti dharma-beszéd, amelynek végén a tanító egyénenkénti feladatokat ad.

Az esti tanító beszéd után a fiatalabbak, fölkereshetik az öregebbeket és kérdezhetnek tőlük. Ezután mindenki visszatér a szobájába, és felkészül a másnapi oktatásra. Elalvás előtt még elmélkednek és ájtatosságot végeznek saját Buddha-képük előtt. Legkésőbb éjfélkor alvás

 

 Meditáció az elemi energiák kiegyensúlyozására.

Ülj szilárdan és kényelmesen, egyenesítsd ki a hátad, a fejed legyen lazán felemelve, szempilláid félig lehunyva.  Lazítsd el az arcizmaid egy mosollyal.
Legyen ez szíved mosolya. Részvéttel teli és ragyogó.
Mint az életadó Nap.

Csendesítsd el gondolataidcsapongását és egyensúlyozd ki a légzésed.
Tudatosítsd légzésed folyamatát.
Nincs határ, csak átmenetek vannak, mint ha felhők sodródnának az égen.
Minden felmerülő gondolat, része a meditációnak nem pedig akadálya.
Légy békés és megértő a tudatfolyammal szemben, amelyet teremtettél.
Ha a tudat lecsendesül - megadja a lehetőséget a belső tapasztalásra.

Ahogy az óceánnak hullámai, a napnak sugarai vannak, úgy a gondolatok és az érzelmek a tudat saját tündöklései.
Az óceánt hullámai mégsem háborgatják különösebben.
Hozzátartoznak az óceán valódi természetéhez.

 

Most ott vagyok - a KEDVENC HELYEMEN.
Tisztán és világosan érzékelem a környezetem hatásait:
a szilárd talajt amin ülök, a természet hangjait, a levegőt ami körülvesz,
a boldog békés harmóniát, ami ezen a helyen mindig áthat.
Igen, haza érkeztem, ez az én igazi otthonom.

Figyelmem a kilégzésekre  irányítom, érzem ahogy feloldódik a térben.
 

  1. Éber szelídséggel koncentrálok a testemre.
    Látom , ahogy megjelenik körülöttem egy villódzó , aranysárga kocka,
    ékszerdobozként körülfogva alakomat.
    A FÖLD energiája ez, ami mindig Velem van.
    Bármikor felidézhetem erejét.
  2. Most létrehozok magam körül az arany színű kockában egy fénylő, fehér színű gömböt.
    Mint ha párából volna, - úgy áramlik körülöttem.
    Ez a VÍZ energiája, éltető elemem, az állandóan  változó
    és befogadó, tiszta energia forrása, békés és csendes pajzsként oltalmaz engem.
    1. Elképzelem, ahogy ennek a fehér színű páragubónak a belsejében,
      felizzik egy vörös színű, csúcsán álló piramis.
      Pontosan olyan méretű min én.
      Nagyszerű érzés átélni benne
      az izzó energiák
      lobogó játékát.
      Ez a TŰZ
      elem!
    2. Az izzó energia piramisban megjelenik,           egy kékes-zöld színű, fluoreszkáló holdsarló.
      Ezen ülök most, mint egy bárkában, élvezve annak csodás ragyogását.
      Ez a legnagyszerűbb jármű, ami átvisz az élet viharain.
      Ez a LEVEGŐ elem. Finom sugárzása
      áthatja minden sejtemet.
    3.  
    4. És végül a holdsarlón létrehozok egy színtelen, tisztán fénylő kristálykagylót
      Éppen hozzám és rám illő, finom vibrációjú gyémánt csigahéj.
      Ez azÉTER elem hordozója.
       Áthatol mindenen és tartalmaz minden dimenziót.
      Ez az én valódi természetem. Itt időzőm most ebben a tiszta térben.

Most telve vagyok az öt elem kiegyensúlyozó energia vibrációjával,
lassan kifelé haladva lebontom ezeket.

A belégzésre koncentrálva, mintha visszavonnám a létüket,

oszlanak szét a körülöttem létrehozott alakzatok :


Először a közvetlenül körülvevő gyémánthéj porlik szét rajtam.

Majd a holdsarló foszlik szét csillámló részecskékre.

Ez után a tűz-piramis lobban el.

Majd a páragubó foszlik harmatcseppekre.

Legvégül pedig az aranyló ékszerdoboz tűnik el.

 

Újra itt vagy ezen a helyen,melyet megszenteltél az energiáid kiegyensúlyozott áramlása által.
Minden csendes és békés akár csak Te, idebent.

 

Nyisd ki teljesen a szemed - és mosolyogj !

 

Vidd át ezzel a mosollyal azt a harmóniát,  amivel feltöltődtél a külső világba és tapasztald meg, hogy a külső és belső nem különböznek egymástól.

 

Légy boldog és szabad !


 

 

Oldalmenü
BDH
Diavetítő
Szöveges mező

A Buddha és nagy követői közül sokan lehetővé tették a bepillantást tudatunk mélységeibe:

a világ, ahogyan és tapasztaljuk, tudatunk terméke. Ebből azonban, az adódik, hogy a világ, amelyben élünk, megfelel saját szellemi állapotunknak, azaz, hogy mi magunk teremtettük és ezzel mint egy „meg szolgáltuk” azt, úgy ahogy van.

Ezért aztán a kivezető út e nyomorúságból nem abból áll, hogy megpróbálunk ki menekülni ebből a mi világunkból, hanem tudatunk egy bizonyos megtisztulásából, egy belső megfordulásból, ami azonban csak úgy lehetséges, ha meg ismerjük szellemünk természetét és benne ható erőket. Ekkor tudatosul bennünk, hogy a szellem, mely képes arra, hogy több millió fényévnyi távolságra lévő csillagvilágokat megismerje, nem kevésbé csodálatos, mint ennek a fénynek magának a természete. És mennyivel nagyobb annak a belső fénynek a csodája, ami a tudatunk mélyén szunnyad! Ennek a tudatnak mélységébe benyomulni, illetve ezt a mély tudatot önmagunkban felébreszteni, hogy aztán tovább hatoljunk, ahhoz az állapothoz, melyet a Buddha megvilágosodásnak nevezett: ez a „bodhiszattva-márga”, a Buddhaság bennünk magunkban történő megvalósulásának útja.

 

SUNYATA

Dharnaratna

 Kezdete nincs és vége sincs, se hangja nincs, se fénye nincs

Határtalan, mozdulatlan nincs mélyen és nincs magasan

sohase volt, sohase lesz, VAN, örök felhőtlen tiszta Űr.

Hang, ha támad imává sűrűsül, fény ha árad torz tükörré tágul

melyben árnyak mozognak körbe-körbe, a lét tudatától megrészegülve.

Az Isten asszony mosolyog, karján fehér gyeplő feszül.

Keblét kitárva megmutatja üres, belül.

Ha ezt megérted nincs már semmi dolgod se égen se földön.

Árnyad szertefoszlott, a Célt elérted! Számodra nincs se rossz se jó.

Léted vég nélkül való. Magad vagy, örök egyedül.

Felhőtlen tiszta ŰR.

 

 

 

Sanusi Pane

(Indonézia)

A MENDUT TEMPLOM

 

Itt félhomály, könnyű füst kavarog,

Elhangzott eskük ünnepélyes csöndje,

Fönt Buddha trónol, tiszta és nyugodt,

A Bodhiszattvák is némák mellette.

 

Földi gondolatok kialszanak,

Itt az idő elnémult, szertefoszlott,

Ellenségek, feledve harcukat,

Ölelkezve szorítnak békejobbot.

 

Hallgass lélek, ne hajszold vágyaid,

Hisz az egész világ máyá csalása,

De mostantól hagyd el ábrándjaid.

 

Szárnyalj, szárnyalj a kitárt magasságba,

Tépve fátylad, szakítva láncaid,

A Nirvána végtelen nyugalmába.

 

SZEMLÉLŐDÉS

 

A végtelen szeretetbe olvadtam,

Elhagyva durva testemnek bilincsét.

Magasba szállok, visszavonhatatlan,

Elhagyva durva testemnek bilincsét.

 

Idő folyik… Minden ragyog és néma…

Lábam keresztben, ülök mozdulatlan,

Az élet és halál – hullám hullámra,

Lábam keresztben, ülök mozdulatlan.

 

Migrai Emőd fordítása

Megjelent: A Kőrösi Csoma Sándor Intézet közleményei sorozatban.

Budapest 1976 ) 5-6

 

 

Tao-tanácsok

 

Nem cselekszem, úgy cselekszem, semmi sem marad rendezetlen.

 

Sok szó, ha számolod mind semmiség, jobb ha megőrzöd a Közép.

 

Hátravetik énjüket s énjük előkerül, kívül lépnek énjükön s az Én ott van felül.

 

Munkálkodj, de mint ki rég túljutott tehetségen, önmagán - növelj csak, ne nevelj.

 

A létezőt haszonra válthatod, de nemlétében  fölhasználhatod.

 

Ismerd meg az Ős Kezdetet, amint egy futó ponton áll - ott fut az Út, ott a selyemfonál.

 

Az Út csak fut tovább, lehull a test -  semmit se veszt.

 

Mi egyszerű :  úgy élünk mint réti fű - mint mag magunknak.

 

A tanulásnak csak lenne vége, meglátnád szíved még gondban ég-e.

 

Amint egyre teljesebben élsz már éveidben, úgy kezd feléd fordulni végre minden.

 

Ha nem tudsz bízni semmiben, benned sem bízik senki sem.

 

Az örök erény, tebenned véget sohasem ér - utad a végtelenbe visszatér.

 

A tisztesség gyökere a szerénység, a magasság alapja a mélység.

 

Keresd az erényt önmagadban és igaz lesz, támadhatatlan.

 

Aki tud az szavatlan, aki megszólal az meg tudatlan.

 

Vezesd emberi lényedet, szolgálni benned az eget.

 

A szeretet a támadásban győzhetetlen, a védekezésben rendíthetetlen.

 

Amikor meg akar valakit menteni az ég, a szeretetet állítja oda őrszemül, szeretetből rajzolja köré oltalmazó körét.

 

Az egyenes szó körbe ér, újra fordul visszatér.

 

( Karátson Gábor Tao Te King fordításaiból gyűjtötte Kapila Vimalakírti )

 

AZ IGAZSÁGRÓL

A szavak különlevők és gyöngysor-szerűek, a dolgok összefüggők és halom-

szerűek. Ezért a szavak és dolgok csak súrolják egymást.

A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan.

Igazságot csak beszéd nélkül tudhatsz meg, tehát csak önmagadtól.

Tedd alkalmassá lelkedet arra, hogy az igazságot tudhasd benne.

A BOLDOGSÁG


Minden élőlény számára az élet egyik legfontosabb kérdése a következő.

Hogyan teremtsem magam boldoggá?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, tisztába kell jönnünk azzal, mi a boldogság és hogyan keletkezik, működik a teremtésben.
A boldogság fizikai megnyilvánulásában egy érzés jól körülhatárolható, speciális rezgésállapot, a tudatban. Ugyanilyen érzések, rezgésállapotok még a szeretet, gyűlölet, közöny, szenvedés, félelem, stb. Minden érzés az érzékelés következménye, tehát az élőlények egyben érző lények is. Nem tudnak nem érezni, legfeljebb úgy tehetnek, mintha érzéketlenek lennének bizonyos dolgokkal kapcsolatban.
Az ember életében a boldogság érzése többnyire oly módon jön létre, hogy a külvilág (amibe reinkarnálódtunk), a tapasztaláson keresztül meg élet velünk jó dolgokat. A tapasztalás a legjobb és igazából egyetlen valódi tanítómester, mert a dolgok közvetlen megismerését adja nekünk.

Megtanít arra, mi a jó és szép a világban, és megtanít vágyakozni ezekre, cselekedni ezek megteremtése és fönntartása érdekében. Így a boldogság érzése bizonyos külvilági állapotok, helyzetek, körülmények megvalósulásához kötődik a szellem információs mátrixában, amikért egész életében küzd az ember.
Ez a küzdelem a hiábavaló harc a Máya illúziójával, a tapasztalás relativitásával és a világ káprázatának múlandóságával, amik mind a teremtés aszimmetriájának következményei.

Ezek kényszerítik a halál után mielőbbi reinkarnálódásra a vágyakozó lelket és emiatt válik a boldogság utáni vágy a szenvedések legfőbb okozójává és a tudatlanság előidézőjévé.

Mert a tudás és az igazság csak akkor látszik vonzónak, ha boldoggá tesz és élvezhető.
Amikor nincs boldogító állapotban az ember - s ez többnyire így van az életünk java részében - akkor boldogságra vágyik. A vágy türelmetlenné tesz, mert kényszerítő erőként hajt a célja felé. A szellem tehát türelmetlenségében "önkielégítést" végez. Ez a folyamat pszichikailag a fantáziálás, a vágyott állapot elképzelése, illetve a korábbi boldog pillanatok felidézése, a visszaemlékezés rájuk, hogy újra átélhessük őket. Minél több boldogságban volt korábban része valakinek, annál több boldog pillanatot tud felidézni az életéből. Amíg idézi, az emlékeit ki olvassa és újra beírja a tudatának tároló rendszerébe, miáltal frissíti és gyarapítja is azt. A folyamat öngerjesztő és önfenntartó, miként minden más szívesen végzett tevékenység is, tehát ezt az érzés szaporítást (megfelelő programozás esetén) minden mással is el lehet játszani (szeretet, félelem, stb).
A gerjesztésnek, azaz pozitív visszacsatolásnak azonban vannak fékezői, amik lerontják a folyamatot és tönkreteszik az ember boldogságát. Nem csak a felejtés és a jelen külvilág negatív hatásai azok, amik különféle szenvedéseket, rossz érzéseket okoznak nekünk akaratunk ellenére, hanem az információk keveredése, egymásra másolódása is lerontja a boldogságot.

A keveredés zajossá teszi, s végső soron megrontja az élvezhető emlékeket bennünk.

Ez igazából elkerülhetetlen.
Ha a múltban a boldogságunkat egy ember vagy egy tárgy, illetve helyzet adott állapota, viselkedése, konfigurációja okozta, akkor az érzés ehhez kapcsolódik az információs mátrixunkban.

Az érzés (mint rezgés) idézi a tárgyat (mint formát). A külvilágban zajló változások miatt azonban minden dolog állapota, viselkedése, konfigurációja állandóan változik (mozgás, deformáció).

Egyik nap jó idő van, másik nap rossz. Egyszer kellemes élményt jelent egy ember vagy tárgy, helyzet a számunkra, máskor meg rosszat. A két információ (az első jó és a második rossz) fizikailag egymásra íródik a szellemben, mert a formai hasonlóság miatt összekapcsolódnak.

Így viszont az emlékezéskor nem tudjuk tisztán felidézni a boldogság állapotát, érzését, mert az összekeveredett az azt lerontó szenvedés állapotával.
Ennek a fizikai jelenségnek köszönhető, hogy soha senki nem szokta beérni, a múlt örömeinek felemlegetésével, mert a múlt boldogsága idővel megromlik, elvész a számunkra (látszólag).

Ezért kénytelenek vagyunk folyton új, friss boldogság élmények után kutatni.

Új örömöket megteremteni, és persze megküzdeni értük, ami megannyi problémával, bajjal és konfliktussal jár a gyakorlatban.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy bármennyit éljen is az ember, bárhány életben, mindig úgy fogja tapasztalni, hogy egész életében a jóért küzdött és a boldogságért, mégis szinte folyton boldogtalan volt. Látszólag kudarcot vallott a boldogság megvalósításában. Ennek a felismerése késztette Gautama Buddhát arra, hogy kimondja: "minden lét szenvedés".

Amint a jelenség fizikai okait megértettük, felmerül a következő kérdés.: Hogyan lehet segíteni, javítani ezen a rossz helyzeten? Hogy tudjuk magunkat hatékonyabban boldogabb életre programozni, boldogságra predesztinálni szántszándékkal? Hogy lehet megkerülni a boldogság emlékének megromlását?
Erre több (fizikai és pszichikai) megoldás is kínálkozik, amik közül a legkézenfekvőbbek a következők.:
1. Megfelelő közegbe kell reinkarnálódni (a következő alkalommal), ahol gyermekként, majd felnőttként sok lehetőség nyílik boldogító élmények megélésére és közben védve vagyunk a szenvedéstől, amiket a születés, a gyermekbetegségek, a társadalmi problémák, a rossz társaság és a környezeti veszélyek okoznak többnyire. Az ősi szentiratok szerint vannak a megvilágosodásra kedvező életek és világok és vannak kedvezőtlenek. Ugyanígy vannak boldogító életek és világok és boldogtalanítók.
2. Célirányos személyiség átprogramozással felülírhatók a rosszul beidegződött szokások a személyiség információs mátrixában. Kitörölhetők a szenvedésre való visszaemlékezések a jó és rossz emlékek szándékos, tudatos szétválasztásával, valamint a jó emlékek gyakori felemlegetésével (tisztán és pontosan).
3. A tapasztalataink a testi érzékszerveinken keresztül érik el a lelkünket. Ha nem csupán a szenvedéshez vezető élethelyzeteket kerüljük el, hanem a testi létet is, megszabadulva ezen korlátozó perifériáktól és a lelket hozzájuk fűző vágyaktól, akkor megkíméljük magunkat a további fájdalmas tapasztalatoktól. A test nélküli élet sokkal kényelmesebb és könnyebb. Nincs mindenféle kényszerhelyzetekkel leterhelve, amikor az életünk perifériáiért kell küzdenünk (test, vagyon, hatalom, társaság).